Gyengénlátóknak

Szolgáltató



Legfrissebb

Tudtad, hogy évente mintegy 14 000 haláleset köthető hazánkban a légszennyezéshez? Pedig a megfelelő lakossági összefogással sokat lehetne tenni, hogy ezt a számot nullára csökkentsük.
Értesítjük tisztelt jánossomorjai ügyfeleinket, hogy közzétettük a jánossomorjai 2017. III. negyedévi hulladékszállítási naptárat. A naptáron kék szín jelöli a házhoz menő szelektív gyűjtés napjait, barna szín pedig a házhoz menő zöldhulladék gyűjtés napjait. Az edényeket minden esetben a gyűjtést megelőző nap estéjén helyezzék ki a közterületre.

Fotógaléria

ÁLLÍTSUK MEG A HULLADÉKÉGETÉST!

2017.07.18.
NyomtatásKeresésVissza
Tudtad, hogy évente mintegy 14 000 haláleset köthető hazánkban a légszennyezéshez? Pedig a megfelelő lakossági összefogással sokat lehetne tenni, hogy ezt a számot nullára csökkentsük.

Levegő Munkacsoport civil kezdeményezés munkatársai mostanra elérték, hogy az önkormányzat és a rendőrség is részt vegyen a hulladékégetés elleni fellépésben Verőcén és környékén. A Rockstar Magazin szakmai interjúja Lenkei Péterrel, a szervezet egyik vezetőjével.
Mik a hulladékégetés legfőbb veszélyei és következményei? 
Elsősorban az illegális hulladékégetés veszélyes; szabályzott körülmények között, szűrőrendszerekkel ellátott égetőművekben a környezetterhelés minimális. A kályhákban, udvarokon elégetett szemétből az emberi életet és házi kedvenceinket, vadon élő állatokat súlyosan károsító, mérgező, rákkeltő vegyületek szabadulnak fel. Társadalmi veszélyessége miatt ezt a tevékenységet a jogszabályok tiltják, több százezer forintos bírsággal vagy akár letöltendő szabadságvesztéssel sújtható, aki megszegi a szabályokat.
Hogyan valósulnak meg a gyakorlatban a Levegő Munkacsoport projektjei? Mit tesznek Önök a lakossági hulladékégetés visszaszorítására?
Elsősorban szemléletformálással igyekszünk megelőzni ezt a tevékenységet, de számos esetben a hatóságokhoz fordulunk, vagy ebben segítjük a hozzánk forduló panaszosokat. Szórólapokat és kiadványokat is készítettünk a témában, társadalmi méretű a probléma, például a budapesti Rózsadombon is előfordul a jelenség, ott helyi lakók önkéntes segítségével készítettünk és juttattunk el felvilágosító szórólapot minden háztartásba.
Mennyire sikerült megvalósítani az eddig kitűzött célokat? Miben mérhető az eredmény?
A hozzánk érkező megkeresések nagy száma (2016-ban 424 illegális hulladékégetéssel kapcsolatos ügy) azt bizonyítja, hogy a lakosság egyre érzékenyebb a problémára, nő a környezettudatosság. Sajnos valószínűleg még évtizedeknek kell eltelni, hogy minimálisra szoruljon vissza a jelenség, addig nagyon sok a tennivaló.
Gondolom számos hulladékégetést szankcionáló uniós szabvány van, ennek ellenére miért ilyen gyakori jelenség ez ma is? Más országokban mi erre a gyakorlat?
Minden uniós országban jogszabály tiltja a lakossági hulladékégetést, az ipari méretű hulladékégető művekre pedig nagyon szigorú szabályok érvényesek, melyeket a cégek igyekeznek is betartani. Európa-szerte jelentős összegű bírsággal sújtják  az illegális égetőket, melynek összege elérheti a tízezer eurót is.
Van konkrét követendő példa más országokból?
Németországban a hatóságok egy részletes adatlappal mennek ki a helyszínre, ahol az összes körülményt rögzítik, amely az eljáráshoz szükséges. Ilyen adatlap nálunk is nagyban segítené a hatósági munkát.
Mik a szervezet hosszabb távú célkitűzései?
Az illegális hulladékégetés visszaszorítása érdekében szeretnénk együttműködni a katasztrófavédelemmel, rendőrséggel; már az első lépéseket megtettük, folytatjuk a közös munkát. Nagy szükség van a jelenleginél intenzívebb szemléletformálásra, sok esetben tudatlanság vezet a szemétégetéshez. A hatósági munka egységesítése és a jó gyakorlatok átvétele nagy számú égetést megelőzhet.