Széchenyi 2020, KEHOP-3.2.1-15-2017
Gyengénlátóknak

Szemléletformálás

Szolgáltató



Legfrissebb

A Kisalföldi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. tájékoztatja Ügyfeleit, hogy a 2024. március havi PET "kék" edények szállítása településenként erre a linkre kattintva megtekinthető:
A Kisalföldi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. tájékoztatja Ügyfeleit, hogy a 2024. márciusi és húsvéti ünnepi szállítási rend a Mosonmagyaróvár és környéki településeken a következőképpen fog alakulni:

Fotógaléria

A projekt bemutatása

A rekultiváció fogalma: a nem megfelelõ műszaki védelemmel épített, bezárt hulladéklerakó, vagy hulladék elhelyezésére használt terület környezeti veszélyességének csökkentése műszaki védelem utólagos kiépítésével, tájba illesztésével, továbbá utógondozásával.

A rekultiváció szükségessége:

A projektbe bevont hulladéklerakók mindegyikét a 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet és további vonatkozó jogszabályok előírásainak figyelembe vételével felülvizsgálták. Ezen felülvizsgálatok alapján az érintett lerakókra elkészültek a rekultivációs tervek, melyeket a Környezetvédelmi Felügyelőség a felülvizsgálatokkal együtt elbírált, és minden esetben határozatban írta elő a rekultiváció végrehajtására vonatkozó elvárásokat. Az elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálatok alapján az érintett lerakókról az alábbi megállapítások tehetők:
  • A felhagyott hulladéklerakók műszaki védelemmel nem rendelkeznek, hiányoznak azok a létesítményi feltételek (hídmérleg, kerítés), melyeket a rendelet a lerakó üzemeltetéséhez feltételül szab meg.
  • A már felhagyott és esetlegesen letakart lerakók esetében a hulladéklerakók lezárása semelyik esetben sem elégíti ki a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet vonatkozó előírásait.
  • A rekultivált, rendezett felületek hiányában a felhagyott hulladéklerakók többsége, illegális hulladéklerakóként funkcionál, csak nagyon kevés esetben sikerült az önkormányzatoknak tenni az engedély nélküli hulladék elhelyezés ellen, így a hulladéklerakók a felhagyást követően is megmaradtak potenciális, vagy valós környezetszennyezőnek, a lerakók tájképi romboló hatása továbbra is fennáll.
  • Az érintett hulladéklerakók többsége potenciális szennyező forrást jelent a felszín alatti vizekre, mivel a talajvíz vizsgálatok eredményei az előírt szennyezettségi határértéket több komponens esetében is meghaladták.
Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a felülvizsgált lerakók környezetvédelmi szempontból, vagy humán-egészségügyi szempontból valós kockázatot jelentenek. Ezért az érintett lerakók végső lezárásának, rekultivációjának végrehajtása nemcsak környezetvédelmi szempontok alapján (felszíni vizek-, felszínalatti vizek-, vízbázisok-, természeti értékek védelme érdekében) hanem humán-egészségügyi és tájesztétikai szempontok alapján is szükséges.
A projektbe bevont lerakók összesen 67.341 fő (települések lakos-száma) számára jelentenek környezetminőségi, életkörülményekben jelentkező hátrányokat. Konkrét ez a minőségromlás, vagy kockázat a vízbázisok, illetve a kiemelt üdülőkörzetek esetében, vagy azon esetekben, ahol a hulladéklerakók közvetlenül lakóépületek közelében helyezkednek el.

A rekultiváció módja:

A projekt keretében összesen 24 hulladéklerakóból 4 lerakó teljes mértékben felszámolásra kerül, míg a többi esetében végleges lezárásra kerül sor természetes anyagok felhasználásával, vagy passzív hidraulikus eljárással. A felszámolások esetében a lerakott hulladék, illetve a lerakó alatt lévő szennyezett talaj 0,5 m-ig kerül felszedésre. Ezt követően a hulladékot osztályozzák, így elválaszthatóak az inert és egyéb másodlagosan felhasználható anyagok, melyek ellenőrzés után a lerakó töltésébe és alsó fedőrétegébe beépíthetővé válnak. A maradék anyag elszállításra és ártalmatlanításra kerül az arra megfelelő befogadó helyen.

Természeti környezet:

A projekt területe bővelkedik természeti értékekben és értékes élőhelyekben is. A terület érinti a Fertő-Hanság Nemzeti Parkot és csaknem teljes egészében lefedi a Szigetközi Tájvédelmi Körzetet. A felsoroltakon kívül jelentős számú és kiterjedésű Natura 2000-es területek is találhatók, ezek a Szigetköz, Hanság, Rába, Rábaköz, Mosoni-sík.
Natura 2000 területet érint a lébényi, a rajkai „C” és vági „A” elnevezésű lerakó. Ezekről a hulladéklerakókról elmondható, hogy a bezárásuk után megtelepedett növényzet nem tartozik az értékes élőhelyek közé, így azokon sem jelölő élőhely, sem jelölő faj nem található meg. A 3 érintett lerakó rekultivációjára helyben, egy ütemű lezárás keretében kerül sor. A lezárást követően a hulladéklerakók tájba illeszthetők, ezzel elősegítve értékes, védett fajok megtelepedését.